Az idős, törékeny Miss Marple maga már nem játszhat detektívesdit - amikor azonban tudomására jut, hogy barátnője, vonaton utaztában, egy gyilkosságnak lett szemtanúja, nem nyughat nyomozóösztöne. S az a "csekélység", hogy a mondott időben a vasútvonalon semmiféle bűnesetről nem érkezett jelentés, nem gátolja a találékony öregkisasszonyt abban, hogy kiderítse: mégiscsak történt gyilkosság, s hogy a feltételezett áldozat feltételezett holtteste vajon hová tűnhetett. Egy különc öregúr nem kevésbé különc családja kerül a cselekmény középpontjába, és a "fő" rejtélyen kívül - ami Miss Marple sikeres irányításával természetesen megoldódik - csak azt a kérdést kell az olvasónak eldöntenie, vajon Miss Marple "jobbkeze", a házvezetőnő szerepében is nagy alakítást nyújtó matematikus hölgy a család partiképes fiai közül melyiket hajlandó boldogítani...
308 oldal
Forrás: alexandra.hu
4000 évvel ezelőtt Egyiptomban...
1930-ban történt, hogy a jó szerencse összehozta Max Mallowant, a fiatal régészt az akkor már igen ismert írónővel, Agatha Christie-vel. A fiatalok nem sokat teketóriáztak, még véget sem ért az esztendő, összeházasodtak, és ezzel elkezdődtek közös életük boldog, kreatív évei.
Lord Edgware kellemetlen különc - legalábbis felesége, a gyönyörű színésznő, Jane Wilkinson szerint. Ráadásul elválni sem hajlandó, pedig évek óta nem élnek együtt. Mi lehet a megoldás? Jane Wilkinson rögtön kettőt is tud. Elküldi Hercule Poirot-t, hogy beszélje rá férjét a válásra, vagy kénytelen lesz ő odamenni egy taxival és megölni. Poirot felkeresi a lordot, természetesen Hastings kapitánnyal együtt, és döbbenten hallja: a lord már fél éve megírta feleségének, hogy meggondolta magát és hajlandó elválni. De az asszony azt állítja, sosem kapta meg a levelet. És másnap este Jane Wilkinson odataxizik Lord Edgware házához, bemutatkozik az inasnak és besétál. Reggel a lordot holtan találják.
Agatha Christie-t (1890-1976) az egész világ ismeri. Több mint száz regényt, elbeszélést, színdarabot és rádiójátékot írt. Könyveit milliárdos példányszámban olvassák a világ összes nyelvén - ő a világirodalom legolvasottabb szerzője.
Gorman atyát haldokló asszonyhoz hívatják, ám hogy Mrs. Davis mit gyónt a papnak, az csak a regény végén derül ki: Gorman atyát ugyanis még aznap meggyilkolják. A nyomozást vezető felügyelőnek önkéntes segítőtársa is akad: Mark Easterbrook, a fiatal történész, aki - akaratán kívül - olyan események tanúja lesz, hogy nem maradhat tétlen. Így kerül a Sárgaszínű Lóról elnevezett hajdani fogadóba. Ebbe a házba azonban nem az éjszakai nyugalom utáni vágy hajtja a vendégeket, hanem újonnan feltámadt érdeklődésük a fekete mágia iránt... Lehetséges, hogy a középkori babonák, okkult tanok - és a modern tudomány - segítségével rontás, betegség, sőt halál hozható bizonyos nemkívánatos személyekre? Agatha Christie regénye különös világba kalauzolja az olvasót. Lehetséges, hogy a középkori babonák, okkult tanok - és nem utolsósorban a modern tudomány - segítségével rontás, betegség, sőt halál hozható bizonyos nemkívánatos személyekre? A válasz bízvást még Agatha Christie leggyakorlottabb olvasóit is meglepi.
Hercule Poirot-nak fáj a foga, kénytelen fogorvoshoz menni. Pedig a világon egyedül csak ettől fél. Még szerencse, hogy dr. Morley remek szakember, bár ugyanolyan idegesítően fecseg, mint minden fogász. Poirot megkönnyebbülten távozik. Az utcán még segít egy középkorú hölgynek kikászálódni a taxiból, majd hazatér.
Hercule Poirot-t barátja, Hastings kapitány nyaralni viszi. Rájuk fér a pihenés. A szinte mediterrán éghajlatú dél-angol tengerparton sétával és a szállóvendégek kritizálásával tölthetik napjaikat. Egészen addig, míg Poirot nem találkozik a vad, fiatal Nick Buckleyval. A lány jó néhány balesetet megúszott ép bőrrel, és csak nevet rajtuk, de a nyomozó nem találja mulatságosnak a helyzetet. Amikor szinte a szemük láttára kísérli meg valaki lelőni Nicket, Poirot munkába kezd. Megpróbálkozik a lehetetlennel: megakadályozni egy készülő gyilkosságot. Annyit sikerül elérnie, hogy Nick meghívja Maggie Buckleyt, az unokatestvérét, hogy ne legyen egyedül. Néhány nappal később, a tűzijáték éjszakáján, vörös kínai sálba burkolt fiatal nő holtteste hever a sziklán álló ház kertjében. A népes társaságból ki akarhatta Nick halálát, és kinek a kezében volt a pisztoly? A regény -más kiadónál, más fordításban- Ház a világ végén, illetve A vörös sál címen jelent meg.
Michael Rogers fiatal, jóképű, szegény, és egy álmot dédelget. Szerelmével a híres építész, Santonix egy házában szeretne élni, amelyet az általa kiválasztott helyre neki tervezne. Aztán egy nap egy álmos faluba veti a végzet, és megtalálja a tökéletes házhelyet. Két baj van: nincs rá pénze, és a helyen átok ül. Cigányok tanyája volt hajdan, és megátkozták, amikor elkergették őket onnan. Michael számára azonban szerencsét hoz a hely: itt találkozik Ellie-vel, a szép, kedves, szelíd és dúsgazdag amerikai lánnyal. Együtt minden álmuk valóra válik, felépül a házuk, és boldogan beköltöznek. De Ellie-t megfenyegeti a faluban élő utolsó cigányasszony, és Michael tiltakozása ellenére hozzájuk költözik Ellie titkárnője, barátnője, a hideg, szőke szépség, Greta.
Ebben a regényében a krimi nagyasszonya neki igencsak szokatlan terepre téved: a hatvanas évek Londonjába, hippik és művészek közé. Híres nyomozója, Hercule Poirot és regényíró hasonmása, Ariadne Oliver is meglehetősen idegenül mozognak ebben a környezetben. Mert például mi vagy ki a harmadik lány? Erre Mrs. Oliver tudja a választ: "Harmadik lányt keresünk kényelmes második emeleti lakásba, saját szoba, központi fűtés, Earl� Court" - olvassa fel a hirdetést. Ilyen "harmadik lány" jelenik meg Poirot reggelije közben, hogy a segítségét kérje, mert lehetséges, hogy gyilkosságot követett el. De Norma Restarick nem fejti ki részletesebben, mire gondol, hanem elrohan, hiszen a kis belga "túl öreg, senki sem mondta, hogy ilyen öreg".
"A csúcson olyasvalaki lehet, aki a gazdaság valamelyik területéről - lehet az akár az autóipar is - került az egészségügyi ellátásszervezőhöz. Ül egy elegáns irodában, messze a betegektől, és semmi mással nem törődik, csakis a cég tevékenységének számokban kifejezhető eredményével. Sajnos az üzlet így működik, s az üzleti alapokra helyezett betegellátás is..."
"...Katherine Collins bizonytalan léptekkel ment végig a járdától fölvezető három lépcsőfokon. Aztán meglökte a csupa üveg és krómacél ajtót, de az nem nyílt ki. Hátrahajolva nézett föl a magasan díszelgő feliratra 'Hobson Egyetem Egészségügyi Központja: New York város betegei és elesettjei szolgálatában'. De Katherine inkább ezt olvasta ki belőle: 'Ki itt belépsz, hagyj fel minden reménnyel.' (...) Maria Gonzales megpróbálta fölébreszteni Lynn Anne-t. Nehéz dolga volt. Elmagyarázta a mentősöknek, hogy telefonon utasították: egy várható roham elkerülése végett adjanak a betegnek dupla adag altatót, s hozzá még phenobarbitalt is. Az emberek erre azt mondták, nem baj, ha nem ébred föl..."
Az orvoskrimi mesterének legújabb regénye egy halálos járványsorozatról szól, amelyet nemcsak vírusok terjesztenek, hanem sötét mesterkedések is.
Az Egyesült Államok nyugati felében egy éjszaka az égen különös, csillaghullásra emlékeztető jelenség játszódik le. Meteorok helyett azonban meghatározhatatlan anyagból készült, apró diszkoszhoz hasonlító korongok csapódnak a Föld felszínére - elkezdődik az invázió. Egy idegen életforma akarja uralma alá hajtani az emberiséget, életre keltve még az ember megjelenése előtt előreküldött, lappangó követeit, vírusait. Téren és időn át mozogni tudó, legyőzhetetlennek tűnő ellenségről van szó. Amelynek felismerése is a lehetetlenséggel határos, legyőzése pedig kizártnak látszik. Uralma azért olyan szörnyű, mert maguk a legyőzöttek boldogan fogadják, és létük kiteljesedéseként élik meg a fertőzöttséget. Két egyetemista fiatal, egy orvosnő, egy víruskutató házaspár kamasz fiával és egy nyugdíjba vonulás előtt álló rendőr - belőlük áll az a maroknyi csapat, amely vállalkozik a kivihetetlenre. Meg akarják fejteni a betegség titkát, hogy a kórt az ellenségessé vált emberek akarata ellenére is legyőzzék, és megállítsák az inváziót. Ehhez - miután már minden veszni látszik - segítséget kapnak egy különös viselkedésű, de nagy tudású kutató személyében.
Tökéletes génmanipuláció, korszakalkotó szervátültetések. Kevin Marshall, a GenSys alkalmazásában álló sejtbiológus nyomozni kezd, mert kígyózó füstöt lát felszállni egy olyan szigetről, ahol a GenSys az általa kikísérletezett bonobó majmokat tartja. Az ő munkája az, hogy a bonobók génállományát emberire cserélje, a cég titkos céljai érdekében. A génsebészeti úton átalakított bonobók leszármazottai megváltoznak. De mennyire? A lehetőségek megrémítik Kevint. Ő az egész életét a kutatásnak szentelte, de nem akar olyan dolgot létrehozni, ami még az atombombánál is veszélyesebb lehet. Ezalatt New Yorkban a törvényszéki orvosszakértő és segédje egy másik ügyben kezd el nyomozni. Az ő kálváriájuk azzal kezdődik, hogy Carlo Franconi hullája eltűnik a boncteremből és néhány nappal később kifogják a megcsonkított tetemet a folyóból. Ki és miért lophatta el a hullát? Van-e valamilyen kapcsolat a new yorki és a guineai eset között? A Kromoszóma elképesztő sebességgel cikázik a két helyszín között.
"John Nordyke, aYale Egyetem huszonegy éves biológia szakos hallgatója hajnalban ébredt egy zairei falu szélén, Bumbától északra. Nyugtalanul aludt, ahogy feltápászkodott, gyöngének érezte magát, szédült. Határozottan rosszabbul volt, mint előző este# Maláriám van, gondolta. Bizonytalan léptekkel bement a faluba, érdeklődött, hol találja a legközelebbi klinikát. Egy vándorlelkésztől megtudta, hogy a néhány kilométerre keletre lévő városkában, Yambukuban működik egy belga missziós kórház..." Az amerikai fiatalembernek azonban nem maláriája volt: a titokzatos Ebola-kór végzett vele. Hasonló sorsra jut több más beteg is, és nemcsak az elmaradott trópusi tájakon, hanem az Egyesült Államok legmodernebb nagyvárosaiban, sőt a legkorszerűbb klinikáin is. Az egyre dühödtebben tomboló rejtélyes járvány megfékezésére a legkiválóbb szaktekintélyek fognak össze: orvosprofesszorok, biológusok, járványkutatók.
Dúsgazdag, befolyásos üzletemberek, kitűnő családból származó fiatal lányok agyában fészkel a pusztító kór. A gyógyulás küszöbén álló, emlőrákos nők állapota egyszer csak megmagyarázhatatlanul, drámaian romlani kezd. Életben maradásukra semmi esély. Hacsak... Miami harsány ege alatt orvosmaffia és egy könyörtelen kéjgyilkos szedi áldozatait. A szálak a Forbes Onkológiai Klinikára vezetnek, ahol a zseniális orvospalánta, a hippikülsejű és kissé rovott múltú harvardi medikus, szőke bombázó kedvesével az oldalán, reménytelennek tűnő küzdelmet folytat a tudomány tisztaságáért és a puszta életéért...
Miután az orvos-üzletasszony Angela Dawson megalapította az Angels egészségbiztosítót, a cég karrierje máris meredeken ívelt felfelé. Ám a biztosítóhoz tartozó három Los Angeles-i szakkórházban MRSA-fertőzés üti fel a fejét - s ez már-már a tönk szélére sodorja őket. A fertőzések több esetben halálos kimenetelűek, a részvények árfolyama zuhan, a szakértők nem sok jót jósolnak az Angelsnek.
Jennifer Hernandez, a végzős orvostanhallgató rossz hírt kap: nagymamája elhunyt egy csípőprotézis-műtét szövődményében egy újdelhi magánkórházban. Jennifernek kell intézkednie nagyanyja testének örök nyugalomra helyezéséről. Ezért Indiába utazik, és ezzel kezdetét veszik azok a kalandok, amelyek során egyszerre kerül szembe az indiai korrupt bürokrácia dzsungelével és egy semmiféle gátlást nem ismerő csoport ravasz összeesküvésével.
Minden idők legnagyobb bestsellere, "A Da Vinci-kód" olvasók millióit bűvölte el és hozta izgalomba világszerte. Most megjelent a gyűjtőknek szánt illusztrált kiadás is, amely több mint 160 színes képet tartalmaz a regénybeli műtárgyakról, szimbólumokról, épületekről és történelmi színhelyekről. A csavaros kód Leonardo műveiben rejtőzik. Kétségbeesett hajsza Európa Székesegyházain és kastélyain keresztül. Végül fény derül az évszázadokon át titokban tartott, megdöbbentő igazságra.
Megkerült, ami elveszett...
Amikor a NASA egy bámulatosan ritka tárgyra lel az Északi-sark jégtakarója alatt, a hibát hibára halmozó űrkutatási ügynökség végre diadalról adhat hírt, amelynek messzemenő következményei lesznek a NASA jövőjét és a közelgő elnökválasztás kimenetelét illetően. A lelet valódiságát ellenőrizendő, a Fehér Ház Rachel Sexton hírszerzési elemzőt hívja segítségül. Rachel szakértők - köztük a tudós, Michael Tolland - társaságában a Sarkvidékre utazik, és valami hihetetlenre bukkan: egy tudományos csalás bizonyítékaira, egy merész bűvészmutatványra, amely, ha kiderül, az egész világot megoszthatja. Ám mielőtt figyelmeztethetnék az elnököt, Rachelt és Michaelt orvgyilkosok támadják meg. Sivár és életveszélyes vidéken kell menekülniük, és egyetlen reményük a túlélésre, ha kiderítik, ki áll a mesteri terv mögött. A megoldás a legdöbbenetesebb hazugság...
Amikor az NSA verhetetlen kódfejtő gépe találkozik egy rejtélyes algoritmussal, amelyet nem tud feltörni, az ügynökség riasztja vezető kriptográfusát, Susan Fletchert. A ragyogó eszű és gyönyörű matematikusnő olyan felfedezésre jut, ami pánikot kelt a hatalom köreiben. Az NSA-t túszul ejtették... de nem fegyverekkel vagy bombákkal, hanem egy olyan zseniálisan összetett kóddal, amely a parancs kiadásakor megbénítja az USA hírszerzését. Susan Fletcher harcba indul a titkolózás és a hazugság áradatával szemben, hogy megmentse az ügynökséget, amelyben hisz. Miután mindenfelől árulás veszi körül, már nemcsak a hazájáért küzd, hanem a puszta életéért, majd végül annak a férfinak az életéért is, akit szeret.
Robert Langdont, a Harvard világhírű szimbólumkutatóját egy svájci tudományos intézetbe hívják, hogy segítsen megfejteni egy rejtélyes jelet, amelyet egy meggyilkolt fizikus mellkasába égettek. Langdon elképesztő felfedezésre jut: egy több száz éves földalatti szervezet - az Illuminátusok - bosszúhadjáratra készül a katolikus egyház ellen.
Olyasféle ez a könyv, mint a régi füves könyvek, amelyek egyszerű példákkal akartak felelni a kérdésekre, mit is kell tenni, ha valakinek a szíve fáj, vagy elhagyta az Isten. Nem eszmékről és hősökről beszél, hanem arról, aminek köze van az emberhez. Írója tanulva akarja tanítani embertársait, tanulva a régiektől, a könyvekből, azokon keresztül az emberi szívből, az égi jelekből. Elemi ismereteket kíván közvetíteni az emberi élet alapigazságait illetően. Márai Sándor 1943-ban írott művét Epiktétosznak, kedves Marcus Aureliusának, Montaigne-nak és valamennyi sztoikusnak ajánlja, akiktől a hatalomról, a jókedvről, a félelemmentes életről tanult.
Utolsó kommentek